Megírtuk: a Soros György és az EU által is pénzelt Helsinki Bizottság friss jelentése szerint Magyarország továbbra is visszakényszeríti Szerbiába az illegális migránsokat. Annak ellenére, hogy ezt a gyakorlatot az Európai Bíróság, az Európai Bizottság (EB) által indított kötelezettség-szegési eljárás keretében, az uniós joggal ellentétesnek mondta ki. A tavaly decemberi döntés kapcsán akkor Varga Judit igazságügyi miniszter közölte: a kormány a jövőben is megvédi Magyarország és Európa határait, valamint mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a nemzetközi „migránsfolyosók” kialakulását.
Kitért egyúttal arra is, hogy okafogyottnak tartja a magyarországi menekültügyi eljárással és a tranzitzónákkal kapcsolatos döntést, hiszen már nem állnak fenn azok a körülmények, amelyekről az eljárás szólt. Hiszen
a kormány bezárta a tranzitzónákat, de fenntartja a szigorú határőrizetet.
Előzetesen ugyanis a luxembourgi székhelyű uniós bíróság arra jutott, hogy a magyarországi tranzitzónák működését, valamint a menekültügyi és idegenrendészeti eljárásokat érintő jogszabály alkalmazásával Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal és a területén jogellenesen tartózkodó nem uniós állampolgárok kiutasításával kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit.
A Helsinki Bizottság mostani kezdeményezése nyomán az EB a minap hivatalos levélben kért magyarázatot Magyarországtól – írta az EUobserver. A kormány erre úgy reagált, hogy hazánk ismét „különleges jogrendet” vezetett be, mely szigorú határvédelmi intézkedéseket is magába foglal, aminek szükségességére a koronavírus-járvány is rávilágított.
Beszámoltunk arról is, hogy az NGO támogatói között a szervezet saját, 2019-es pénzügyi jelentése szerint megtalálható az EB, a migránsokat segítő ProAsyl Alapítvány, valamint a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány is, amely adományozóként „általános támogatást nyújt a szervezetnek a jogállamiság megóvása, a kínzás megelőzése, a sérülékeny csoportok jogainak erősítése, valamint a szervezet saját hatékonyságának erősítése céljából”. A szervezet az így kapott forrást felhasználhatja a munkatársak fizetésének biztosítására, általános működési költségek fedezetére, de akár jogi tanácsadás, vagy ügyvédi képviselet biztosítására is.